Tags

, , , ,

Végül azért csak megérkezett a szép új esztendő első napjaiban az a naptár…

Kicsit rögös volt az út, de azért csak örömmel töltötte el, hogy végre kezébe kerülhetett.

éés ott a nevem a képek sarkában...igaz, már azt hittem, sosem látom meg, sosem fogom a kezemben egy példányát ennek a 2012-es naptárnak, de Bencúrnak és Ofőkének köszönhetően eljutott végre hozzám is egy példány ebből az életem első és talán utolsó nyomtatásban megjelent élményéből :) :)

Az meg most már csak jó kis háttértörténet, hogy természetesen az előre kifizetett postaköltség ellenére sem postán küldték ki a lány címére a kupacot. Egy korábbi megrendelési címére futárral szállították ki (ami minden nyertesnek ingyen jár). Főleg azért vicces továbbra is ez a 6ezer forintos felkérés a postaköltség kifizetésére, mert a cég a sok fotót ingyen használta fel és a naptárak eladásból valószínűleg nem kicsi hasznot húz (ezt persze tudta minden pályázó, és pont azért gondolja úgy a lány, hogy ennyit igazán megtehetett volna az a cég, hogy kipostázza rendesen a ködösbeli címre minden pluszköltség nélkül). Mert ugye a sok ezer fénykép szerzői jogáról a pályázók le is mondtak, tehát hasznuk egy fillér sincs belőle, csak az a pár ajándéknaptár, amit kaptak nyereményként. Ennyi.

Na, de aztán csak vissza kellett volna valahogy szerezni azt a 6ezer forintot, ha már nem teljesítette a naptáros cég a postázást. Karácsony előtt, (dec. 15-én) érkezett a csomag a budapesti címre futárral, onnét a lány és/vagy barátai további költségén került ki a ködösbe.

December közepén levelezés kezdődött erről, és még ott továbbra is azt állították, hogy a csomag postai úton indult el (amikor már tudta a lány, hogy a futárszolgálattal jutott el a címre Budán).

Mindegy, a lényeg, több levélváltás után elhitte a cég, hogy tényleg nem érkezett csomag postai úton az angliai címre. És január közepére visszautalta a cég a 6ezer forintos postai költséget. Bár akkora a lány már egy kicsit, angolul mondva, upset volt és nem bírta megállni, hogy ne szóljon be nekik. Gonosz dolog volt, de alapvetően teljesen jogos dologra hívta fel a figyelmét a cégnek egy kicsit csípős mondatban.

Nem, nem a szállítás körüli kavarással, szerencsétlenkedéssel kapcsolatban szólt be nekik, mert alapvetően ez nem érint sok embert, csak a lányt, meg akik segítettek neki a csomag célbaérésében.

Sokkal inkább egy olyan tényre hívta fel a cég figyelmét, ami a lány szerint nem kicsit elhanyagolható, bár az is lehet, hogy igazából senki másnak nem tűnt volna fel.

A válasz ez volt:

Köszönjük a felhívását az ünnepekről, sajnos minden évben van vele valami probléma, eddig egy 100%-ig megfelelő forrást sem találtunk.”

msznapok

Na, erre már nem írt vissza, mert csak azt tudná mondani a lány, hogy igazán szomorú, hogy egy naptárt gyártó és forgalmazó cégnél ez a válasz arra, hogy rosszul vannak a nyomtatásban megjelenítve az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) munkaszüneti napjai és a lány megadta nekik a kormányzati oldal linkjét munkaszüneti napok UK – direct.gov.uk.

A többi ország munkaszüneti napjait nem ismeri, nem nézte meg, de azért ez kicsit furi szerinte…

Hát akkor ez a szappanopera befejeződött a naptár témakörben :)