Tags

, , , , , , , ,

Az idei év valahogy nem a könyvekről szólt. Ezzel nem kéne annyira büszkélkednie, de van rá mentsége, hogy miért is nem (meg máskor sem mindig ír arról, ha elolvas 1-1 jó könyvet).

Szóval a mentségek:

Először is, folyton jöttek-mentek náluk a vendégek, akikkel a lány is ment folyton. Meg persze, ők is jöttek-mentek maguktól is eleget.

Aztán ott van az, hogy általában, ha olvasni kezd egy könyvet, akkor addig nem kezd bele egy másikba, amíg az elsőt be nem fejezi. Na ezzel volt a legnagyobb bibi ebben az évben, mert valamikor januárban (!!!) belefogott az Eat, pray, love második részébe, aminek eleve Hűség a címe, szóval, csak úgy nem csalhatta meg, de egyszerűen képtelen kiolvasni azt a könyvet. Még most augusztus végén sem végzett vele, pedig már bejárta velük az a könyv Európa bizonyos részeit, a Hampton Court parkolóját és sorolhatná, merre hurcolta magával, mert úgy volt vele, majd most aztán kiolvassa. De nem megy, egyszerűen nem megy!

És akkor ott volt Manka bejegyzése február végén és nem bírta megállni a lány, hogy ne vegye meg azt a könyvet, mert hát nagyon tetszett neki a leírtak alapján és ő is szeret sírni és nevetni is. Így hát amikor a könyvesboltban pont szembe találta magát az Egy nap (David Nicholls) egy példányával, bizony hazavitte és talán két nap alatt ki is olvasta, mert tényleg nagyon jó! Várja már a filmet is a történetről, mert hamarosan adják a mozik.

Gondolta, ezek után visszatér a Hűséghez és szépen kiolvassa. Hát nem sikerült. Este az ágyban sorokat bírt csak olvasni belőle, de úgy volt vele, nem és nem teszi le, nem foghat ki rajta!

Igen ám, de a napokban meg a Moksha.hu oldalán olvasott egy könyvről, amitől felvillanyozódott, hogy el kéne olvasni, mégiscsak nyár van, vidámság és most mit szívassa magát azzal az esténként 2 sor olvasással abból a fránya Hűséből. Így hát meg is rendelte A halálom után felbontandó (Kerstin Gier) című könyvet. Pont neki való, könnyed, nyári, kacagtató, bár a leírtak alapján kicsit másabbra számított, de nyár van és vidámság, szóval örül, hogy elolvasta.

Ezzel persze, még nincs vége a hűtlenségnek, mert a csomagban érkezett pár másik darab is, amiket eltesz a hosszú téli estékre, de egy kicsit komolyabbnak tűnő könyvnek csak felnyitotta a keményfedelét és bizony nem bírta letenni.

Forrás: Moly.hu

A segítség (Van egy álmom…) (Kathryn Stockett) sorai csak úgy futottak a szemei előtt, pikk és pakk az 590. oldalra ért és sajnálta, hogy nincs tovább. Írni nem tud róla, mert nincs hozzá tehetsége, hogy egy irodalmi (színházi vagy bármilyen) alkotásról értékelést írjon, de egyszerűen ezt mindenkinek el kellene olvasnia, mert érdemes. Vagy legalább megnézni filmen, mert ebből is készült film és lassan már vetítik a mozik.

Most, hogy 4 nap alatt 2 könyvet is kiolvasott, úgy érzi, illene már végre rávennie magát annak az első könyvnek a befejezésére, és úgy is lesz, már tényleg nincs sok vissza, 20-25 oldal csak, ne lenne ennyire fura, nem neki való, vagy nem is tudja milyen (feladni nem fogja!!).

Viszont T. Olvasónak a fent említett többi könyvet meleg szívvel ajánlja, mert mindegyikben van valami, ami miatt érdemes időt szentelni az olvasásra. Hogy mi? Hát majd mindenki kihámozza ezt a valamit saját maga azokból a csudi könyvekből!!! :) JÓ OLVASÁST!!