Ahogy mondja ez a régi reklám is (ugye emlékszik rá mindenki? jó régen volt)
A bejegyzés olvasása előtt előbb tessék megnézni a videót!!!
Szóval, ahogy mondja ez a reklám is, nem szabad elsőre ítélni. Miért is nem?!
A lány alapvetően nem egy elsőre ítélős típus, de mint minden ember, benne is megvan kicsit a juj, hogy néz már ki ez a fickó – gondolatsuhanat.
Amióta visszajöttek messziföldről, újra önkénteskedik és ahhoz viszont busszal jár be a városba, hetente kétszer.
Amióta megszokta már a buszok menetrendjét, tudja, mikor kell indulni, hogy elérje rendesen a járatot és ne kelljen sokat várakoznia.
Azért néha kell, mert hol kicsit korábban indul el otthonról, és olyan is van, hogy a busz meg késve érkezik…
Van is egy busz-váró-társa, egy igazi angol-huligánfej pasi. Igen, nem lehet ezt szebben mondani, otthon is rögtön focihuligánnak néznék a népek.
Az első időkben félt is vele egy megállóban állni, de aztán hozzászokott, hogy ők ketten várják a buszt (a bomberkabátos, sportcipős, csomó pecsétgyűrűvel az ujjain, kopasz, félelmetes arcú, bár vékonyka pasi meg a lány).
Történt a héten is, hogy együtt várták a kék emeletest, már éppen jött is, amikor valamiért a lány véletlenül a férfi felé fordult és azt vette észre, hogy az rohanni kezd pont a másik irányba, mint ahonnét jön a busz.
Mikor a távolodó test kitakarta az irányt, akkor látta csak, hogy egy idős bácsi fekszik az út közepén, hason… na, ahhoz rohant a fickó, hogy felsegítse!
A lány rémületében azt sem tudta, mit is csináljon, menjen-e hozzá segíteni, vagy mit, de a busz sofőrjével megbeszélték, hogy nem kell oda más már, akkorra a férfi felsegítette a bácsikát és át is vezette az út másik felére és futott vissza a buszhoz.
Azt nem tudja, ha mondjuk, egy öltönyös pasi állt volna ott mellette, az is elrohan-e segíteni? De azt tudja, hogy ez a félelmetes arcú, bár vékony pasi megtette és felsegítette.
A lány nem, mert nem vette időben észre, meg elképzelhető, hogy el sem bírta volna és jól rázuhan pluszban a bácsira.
A bácsitól 2-3 méterre állt egy autó is, mert ugye az egyik sávban feküdt és akadályozta a forgalmat, abból sem ugrott ki hirtelen senki segíteni sem a bácsinak, sem a segítőnek :(
És ahogy eddig is tudta a lány, nem szabad elsőre ítélni! Ugye, a T. Olvasók sem szoktak??
Gwen said:
Nehéz nem ítélni elsőre… nem semmi történet!
Christine said:
Szerintem a legtöbb emberben ez automatikus. Belénk kövültek bizonyos alap tételek. Elsőre itélünk. Te is, hisz különben nem tartottál volna tőle. Én….szintén. De legtöbbször azonnal felül is birálom a döntésem. Ja, és igyekszem féken tartani az arcom és a szám hogy amig ki nem derül az igazság addig ne látszódjon hogy már itéltem. Hogy azért mert én tévedek, más ne bántódjék.
Gabi said:
Ez szép dolog, meg az is, hogy a busz is várt. Jó, hogy ezt megosztottad!
Gabi said:
Nehéz nem ítélni ránézésre, de ez is egy szép példa rá, hogy a látszat csal…
csigu said:
megmelengette a szívemet:)
Euthymia said:
@Christine: persze, hogy én is kicsit, ahogy írtam is: benne is megvan kicsit a juj, hogy néz már ki ez a fickó – gondolatsuhanat. Mondjuk, ezt a negatív előítéletes gondolatok azért szeretem jobban, mert a csalódást az pozitív élmény. Viszont, amikor fordítva van, na, az nagyon rossz tud lenni :(
@Csigu: örülök :) :)