Tags

, , ,

ami 1 hónap volt nettelenül.

Ami persze nem is igaz, mert az első héten, amíg a 14,5 éves volt vendégségben náluk lett volna alkalma netezni, de valahogy elmaradt, az azt követő 3 hétben pedig nem úgy alakultak az élmények, hogy az időt a gép elé üléssel töltse.

Miután elgurultak Magyarországra, ahol minden feltétel adott volt, mert a ház a tónál internetkapcsolattal van ellátva, de valahogy elmaradt.

Járta a vidéki ismerősöket, rokonokat, de ott meg hülyén nézett volna ki, ha “bocs, netezhetek kicsit” mondattal kezdi, inkább sörözés/borozás/üdítőzés, evés és csacsogás volt a program.

A visszafelé tartó 5 napos úton megint lett volna lehetősége, mert a szállodában is volt kapcsolódási lehetőség, a barátoknál is a hegyekben, de valahogy ELMARADT! :)

 

Mert mit neki internet, ha ott a TÓ a balatoni, a betyáros ostorcsattogtatás, a meggyes-mákos, a csúszdapark, a kivilágított Budapest, a szentendrei mulatozás, a siófoki halászlé, a dödölle Nagykanizsán, a megfagyás a Népligetnél, mert a utazó barát busza 3 órával később érkezik a leghidegebb augusztusi éjszakán, a lángos, a hideg sör, a napfény, a biciklizés, a grillezés, a jó baráti beszélgetés, a cseppkőbarlang, a tenger az adriai, a lino lada, a naplemente, a kocsizás órákon napokon át hegyek és völgyek között, az alagutak, a friss trágyaszagú  svájci levegő, a kompozás, a vidámság és kacagás, a sok elkattintott és megélt pillanat…

 

ut